Anna-Evaval és Dáviddal, a fiatal svájci misszionárius párral a Bangkokból Phnom Penhbbe tartó járaton ismerkedtem meg. A gép majdnem üres volt, de ők mellém ültek. Talán érezték, hogy szükségem lesz a segítségükre. Misszionárius családokból származnak, a szüleik bizonyára hozzászoktak, hogy éveket töltenek a világ másik felén. Hálás vagyok, hogy megismerhettem őket. Az első pillanattól éreztem, hogy jó barátok leszünk. Ők ajánlották fel a vendégszobájukat is, amíg nem találok saját helyet. Kb. 1 hetet töltöttem náluk. Egyik este együtt mentünk a Sovanna Phum előadására ahol a tradicionális khmer tárcot, az Apsarát ötvözték árnyjátékos és cirkuszi elemekkel.
A társulat nagyon barátságos volt, a nézőket maximális mértékben próbálták bevonni a színfalak mögötti történésekbe.
With Anna-Eva and David I have met at the airplain from Bangkok to Phnom Penh. We became friends quickly. They are here to work with slum children. With little bus they travel regularly to remote areas and gave service to children - teach basic higeny, songs, play a lot and read the Bible. This nice swiss couple, offered their guest room for me till I find something else. One evening we decided to see the play of Sovanna Phum, the traditional khmer dance, Apsara combined with shadow puppets and music.
A projektem lassan körvonalazódik, a CRPR (Client's Rights and Providers' Rights-Duties - Behavioral Change) területen a monitorozási folyamatba fogok bekapcsolódni. Feladatom lesz a témakörben tartott workshopok megfigyelése és kérdőívezés a résztvevőkkel. Mérnem kell, hogy a workshopok hasznosak-e, hogy a résztvevők valóban megértik-e a dolgot, amiről szó van. Aztán pedig a velük való beszélgetés során (természetesen tolmáccsal) szeretném majd megtudni tőlük, hogy az állami vagy magán lehetőségeket választják illetve miért. Hogyn bánnak az orvosok a betegekkel és a betegek mit tudnak tenni, milyen szervekhez tudnak esetleg panaszukkal fordulni. Azért nehéz ez itt, mert még mindig jelen van a Pol Pot trauma, az emberek mindenféle szervtől félnek, kérdéseiket nem merik feltenni, minél szegényebb valaki, annál inkább kiszolgáltatott. Ha az ember fizet, bármit elér, de ha nem tud fizetni, senki nem foglalkozik vele.
Nathalieval (mentorommal) Fish Amok-ot ettünk egy Mekong parti étteremben. Sokat beszélgettünk a helyzetről, az emberek viselkedéséről.
Nathalie, my mentor at GTZ.
Just a week after my arrival so many things happened that it seemed I came here a month ago. The GTZ office slowly became my second home, and I hope that soon I will find a flat for longer period.
A munkahelyem - NIPH (National Institute of Public Health)
http://farm2.static.flickr.com/1297/1263766846_972605021a_m.jpg
My workplace in Phnom Penh.
Kitünőek a körülmények - kis tavacska a munkahely udvarán
A small pond at the garden of NIPH.
Az első hangulatképek:
Spirit house at the Boeng Kak Lake / szellemház a tóparton Phnom Penhben.
Monks / Szerzetesek az utcán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése