A projektem a vége felé közeleg, rohamosan. A napokban már csak javítgattam a riporton, de lényegében készen van. Lezajlottak az értékelő beszélgetések, pozitív visszajelzéseket kaptam. A szívemben már érzem, hogy lassan búcsúzom a fáktól, a cölöpházaktól, a koldus-gyerekektől, a szemétben kotorászó asszonyoktól, a száguldó motodoposoktól, a sok-sok ismerőstől, akik olyan fontosak voltak itt. Próbálom az emlékezetes pillanatokat, szagokat, élményeket, hangulatokat jó mélyen elraktározni. Nem tudom, hogy visszajövök-e még egyszer ebbe az országba, de az biztos hogy hatással volt rám, érdekes volt látni a szélsőségeket: a nagy szegénységet és gazdagságot, szomorúságot és boldogságot.


A kókuszdióval a kezemben valahogy átgondoltam a történeteket, a kókusztejjel együtt szívtam magamba az utolsó hangulatokat.



A képen hangyavárak láthatók. Képtelenségnek tűnik, hogyan tudják felépíteni ezeket a komplexumokat monszun idején, amikor az eső minden délután 2 óra alatt mindent elmos. Csak erős ragasztóanyaggal lehetséges mindez.


Ünnep közeleg. Mindent ellepnek a csokoládéárusok. A hölgynek elolvad a kezében a jég, mire sikerül a gyerekeket indulásra bírni. Esténként egyre több gyerek a kis lámpásokkal lófrál az utakon csapatokba verődve.


Gyerekek a falon, a szomszédunkban. Talán az iskolából épp most lógnak meg?


A motorosok fuvarra várnak. Egész nap a tűző napon várnak, tétlen. Egyre kevesebb a turista, egyre kevesebb a munkájuk. Természetesen a helyiek is velük utaznak, hisz más megoldás nem nagyon van tömegközlekedés hiányában.

Utolsó fókuszcsoport / The last focus group discussion

A hétvégét megelőzően, szeptember 14-vel lezárultak a worksopok és a fókuszcsoportos beszélgetések is. Utoljára Kampong Thomban voltunk, és a megtartott workshopok vonzáskörzetében próbáltunk kapcsolatba lépni a lakossággal. Kíváncsiak voltunk, hogy a falu vezetői megtartották-e szavukat és informálták-e a környékbelieket, de alapvetően az emberek véleményére voltunk kíváncsiak az egészségügyi helyzettel kapcsolatban. Körülbelül 1-1,5 órát beszélgettünk 8-10 lakossal. A legtöbb esetben szúrópróba szerűen választottuk ki őket, néhány esetben viszont a falu vezetője előre leszervezte a találkozót. Érdekes, hogy a szervezett találkozókon az emberek ugyanúgy nem tudtak a lezajlott emberi jogi képzésekről. A falu vezetői annak ellenére, hogy tudták hogy jövünk, mégsem tájékoztatták a lakosokat, pedig ez lett volna a dolguk. Érdekes ez a határtalan passzivitás. A megoldás valószínűleg a khmer nép mentalitásában van elrejtve. A beszélgetések nagyon hasznosak voltak. Alapjában véve semmi meglepő dologgal nem szembesültem, de jó volt bizonyítékokat gyűjteni a feltételezéseinkre.

A kisfiú épp injekciót kap. Az alábbi épp egy leszervezett helyszín volt, és az egyik út menti cölöpös ház alatt egy önkéntes egészségügyi ellátó szolgálatot teljesít. A gyermekmérleget a Unicef-től kapták, a gyógyszereket pedig a rendelőből.


During the last focus group discussions, a Village Health Volunteer is doing her job. The medicine came from the Health Centre, the scale is from Unicef. Unfortunately the responsible people did not dicceminate the information for the community. These people new that we were going to come and still did not know anything about the workshops which were held 2-3 weeks ago.
Now we know that 2-3 weeks is not enough to pass the information on. The only question is, how much time we need for that?

A beszélgetések után este egy nagyon kellemes helyre mentünk vacsorázni, ami a rizsföldekre épült.

We had dinner in this restaurant bilt above the paddy field.

Palacsintához hasonló tésztát ettünk. Sós tészta volt, fűszeres marhahússal töltve. Friss zöldségeket kaptunk mellé. Nagyon finom volt.

That was something like a pancake, but solted and vagatable one with beef.

A képen a Sophea, aki Kampong Thomban dolgozik a GTZ irodában, és Dr. Yathy Yath, aki az egyik munkatársam. Reggel 6 órakor a magánklinikáján kezd, majd 8-ra berohan dolgozni a GTZ irodába, délután 5-kor pedig vissza a klinikára, ahol még este 8-ig ügyeletet tart. Sokan bíznak benne, magas szaktudással rendelkezik. Általában mi is hozzá rohangáltunk Silkével, ha bármi problémánk volt.

It is Sophea the new GTZ worker for Kampong Thom and Dr. Yathy Yath my workmate in Phnom Penh.

Gyerekek / Children

A főbérlőm kisunokájának volt 2 éves születésnapja.

She had a birthday - became 2 years old.

Épp egy óriási monszuneső után szétázva tértem haza, amikor buli fogadott. Az alábbi kép nem durva. Gyakran előfordul, hogy a víz tényleg térdig ér. Persze még mindig nem olyan gyakran, amire én számítottam, lévén, hogy esős évszak van.

After Monsun rain. Not that bad. Often there is more rain.

Örömmel futottak hozzám a háziak és hívogattak. Csak pár percet kértem, hogy rendbehozzam magam. Szerencsére volt nálam egy aranyos plüssállatka, amit becsomagoltam és a kislánynak adtam. Természetesen nem nyitotta ki előttem. Nem illik. Az ajándékokat egy asztalra gyűjtötte. Egyedül az óriás plüsskutya várakozott becsomagolatlanul. Valószínűleg ő volt a főajándék.

Of course I was invited to the party with the family members (about 25 people plus the renters)

A testvére már 6 éves! Látszólag szeretnek fényképezkedni.

He is her brother. Already 6 years old. Love to be in the picture.

Sihanoukville

A hétvége a tengerparton teljes kikapcsolódás volt. Majdnem mindenki, akivel a Bokor túrán megismerkedtünk Sihanoukville-ben folytatta az útját. Mint megtudtam, az ázsiai utazók között ez az egyik legnépszerűbb útvonal. A képen látható új-zélandi, kanadai, holland és angol fiatalokon mindegyike a tengerparton kötött ki.


Common dinner with new friends - I got in contact with them during Bokor day trip.

A tengerpart csodálatos volt. Pihentünk, napoztunk, búvárkodtunk. Rengeteg kisgyerek árul karkötőket és mindenféle egyebeket a tengerparton. Ha valaki aktív pihenésre és beszélgetésekre vágyik, akkor maradhat a népszerű helyeken, ha viszont kikapcsolódna, akkor maradnak az elhagyatott szakaszok tehenekkel :-)



Nagy élmény hajnali 5-kor a napfelkelte a tengerből, ami meglepően forgalmas ekkor. Egész más a hangulat mint napközben: a helyiek ruhában fürdőznek, mielőtt átadnák a terepet a turistáknak, akik a leégést választják 10-16 óra között.